Én nem vagyok az a fajta ember aki annyira könnyen megutál másokat, de neked sikerült ezt összehozni úgy három hónap alatt. Legjobb barátnőből ellenség. De barátnők voltunk valaha? Néha úgy tűnt - mikor éjszaka járkáltunk a parkban és attól tartottál hogy kiugrik valami pedofil a bokorból, aztán rád ijesztettem és jót röhögtünk. Vagy amikor néztük a hullócsillagokat, versenyeztünk hogy ki talál többet. Közös jövés-menések nyáron. Segítettem neked mikor problémád volt, együtt örültem, együtt sírtam veled.
És mi a hála? "Jó barát amikor bekussol és hagy engem beszélni. Ezért nem szeretek vele msn-en beszélni, mert akkor állandóan dumál."
"Nem értesz egyet? Szar vagy."
Nem érdekel ha nekem valami gondom van, csak a saját problémáidról tudsz beszélni. Képzeld, nekem is vannak. Ha valaki nem ért veled egyet valamiben, rögtön besértődsz. Azt gondolod hogy neked hű de milyen rossz, hisztizel azért mert "csak" 150 eurót kapsz Franciaországba. Kibeszélsz másokat a hátuk mögött.
És ami a legrosszabb? Az, hogy észre se veszed magad. Észre se veszed hogy a fél osztály ki nem állhat.
Hogy a francba jutottál idáig?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése