Az érzés amikor meghívást kapsz legjobb barátnőd születésnapi bulijára és nem akarsz elmenni.
Na nem azért mert ne szeretnéd meg hát 18 lesz és az nagy alkalom. Csak mikor ránézel a meghívottak listájára és ismeretlen nevekkel és arcokkal találod szembe magad, na akkor összeugrik a gyomrod. Mert túl sok olyan helyen voltál már ahol senkit nem ismertél és tudjuk mennyire jól végződtek azok az esték, mi?
Szóval már két héttel előre egy rohadt buli miatt stresszelsz. Hogy úristen, senkit nem ismersz és milyen gáz lesz meg hogy megint perifériára szorulsz és külső szemlélőként vagy csak jelen egy olyan helyen ahol valahol a központ közelében illene lenni.
Csak egyszer szeretnék úgy elmenni valahová hogy nem kerülget az ájulás mert idegenek közé kerülök. Csak egyszer szeretnék nem szorongani. Csak egyszer.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése