Kalandozások Erdélyben 3. és 4.- Poiana; Sepsiszentgyörgy, Prázsmár és Cenk

A következő 2 napot azért vettem össze mert igazából egyik helyről sincs olyan hű de sok meg hű de jó képem. Talán így együtt értékelhetőbb lesz.

A következő nap grasszáltunk még egy kicsit Brassóban, majd felmentünk egy Poiana nevezetű hegyre. Iszonyatosan hideg volt, de hát mondjuk több mint 1000 méter magasan voltunk fent szóval érthető. Szép volt azért.

Aztán másnap nyakunkba vettünk két várost meg egy 970 méteres dombocskát, laza kirándulás végett. Az első megálló Sepsiszentgyörgy volt (nem rontottam ám el vagy háromszor a leírását, áá) ahol sajnos eléggé esett szóval magáról a városról nincsenek képeim. Amúgy érdekes volt mert majdnem mindenki magyarul beszélt, viszont egy kávézó/pubban még egy kávéval sem szolgálják ki az embert. Nem tudom, mikor utoljára néztem, a koffein nem volt korhatáros. A városban amúgy megnéztük a Székely Nemzeti Múzeumot, nem volt nagy cucc. Aki szereti az ilyesmit annak bizonyára érdekes, de nem tudom. Nekem annyira nem tetszett.

Ezután Prázsmár következett, ahol az erődtemplomot néztük meg, az viszont nagyon tetszett! Nagyon érdekes volt.

Na és akkor ezek után egy kedves tanárnénink kitalálta hogy akkor másszuk csak meg a Cenket! mint mondtam egy laza 950-70 méteres dombocskáról van szó (megjegyzés; 1000 méter alatt nem számítanak hegynek a hegyek ott, azok csak dombok) ami ráadásul nagyon meredek is. Hát majd belepusztultunk, de végül is felértünk! Voltunk fent a Brasov feliratnál meg még feljebb. Szép volt de nagyon fárasztó, nem valószínű hogy bevállalnám még egyszer.