Kalandozások Erdélyben 1.- Arad, Déva, Vajdahunyad

Bár már egy hete itthon vagyok, csak most jutott arra időm hogy valami fotós-írogatós beszámolót összedobjak. De hát álljunk akkor neki.
22.-én hajnali 2-kor indultunk Pécsről. A busz iszonyat kényelmetlen volt szóval az egész napon úgy mentem át hogy nagyjából másfél órát aludtam 15-20 perces szakaszokban, szóval ez nem volt annyira kellemes. De megérte, mert Erdély nagyon szép!
Először Aradon álltunk meg, de nem időztünk ott sokat-megnéztünk pár emlékművet és tovább is álltunk.

A következő megállónk Déva volt. Siklóval mentünk fel a várhoz ami nem tett túl jót a tériszonyomnak de a kilátás bőven kárpótolt. Meg ki volt írva hogy "Vigyázat viperák" ezen röhögtünk ott. Aztán kiderült hogy tényleg vannak ott viperák. Erdély, én így szeretlek!

A Brassó előtti utolsó megállónk Vajdahunyad volt, megnéztük a kastélyt. Nekem személy szerint ez volt a kedvencem, olyan érzésem volt mintha belecsöppentem volna a középkorba.

Ottani idő szerint olyan este fél 10-re értünk Brassóba és találkoztunk a cserediákjainkkal. Én egy Orsi nevű lányhoz kerültem és már az elején nagyon jól kijöttem vele is és a családjával is, igazából meglepően könnyen ment az egész. Nagyon szép volt a ház meg volt saját szobám, szóval nagyon jó helyem volt. Akármikor visszamennék szerintem.