Fél ötkor keltem. Nem kezdődik túl jól, mi? Szerintem se. De hát 6.04-kor indult az IC amivel mentünk fel, szóval muszáj volt. Csak én meg egy osztálytársam mentünk mert a kísérőtanár meg egy másik osztálytársam már fent voltak egy másik verseny miatt. Igazából azt vártam hogy szörnyű lesz az út, de nagyon jól elbeszélgettünk meg hülyeségeket találtunk ki szóval tűrhető volt.
Olyan 9-re értünk Kelenföldre, ahol a tanár már várt minket. Miután találkoztunk kis csoportunk negyedik tagjával, elindultunk az ELTE TTK felé, ahol a díjátadó volt. 11-kor kezdődött és olyan fél 1-re lett vége úgyhogy nem volt olyasmi amit ne lehetett volna túlélni. minden nyelvből (angol, német, francia) 8 kategória volt, valahol csak az elsőt, valahol az első ötöt díjazták. Én 4. kategória angolban, két osztálytársam pedig szintén 4. kategória franciában indult. Éééééééééés...
Első lettem!
Konkrétan elsírtam magam, nem viccelek. Annyira durva ááááááá. A többiek is eredményesen szerepeltek, egyikőjük 1. a másik pedig 3. lett :) Könyvjutalmat meg oklevelet kaptunk, de hát azokkal a könyvekkel szerintem ölni lehet, olyan nehezek.
Sikerünket megünnepelendő, elmentünk kicsit császkálni az Arénába. Úgy volt hogy találkozunk egy volt osztálytársunkkal aki felköltözött Pestre de mégse tudott eljönni. De elvoltunk azért hárman is, ittunk kávét meg körbe-körbe járkáltunk, jó volt.
15.38-kor indult vissza az IC, immáron négyünkkel rajta. Ha az odaút vicces volt akkor erre nem igazán tudok jó szót találni. Mondjuk csak azt hogy sírtunk a röhögéstől. A tanár is. Hát ilyet is kell néha.
Felhívtam az angoltanáromat is hogy elújságoljam neki a nagy hírt, hát oda meg vissza volt, nagyon büszke most rám :)
Olyan 7 felé értünk be Pécsre és jöttünk haza. most pedig befejezem az írást és elmegyek aludni mert mindjárt megpusztulok a fáradtságtól.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése