2012. augusztus 27., hétfő

Seven days

Tudjátok mit, felejtsétek el amit régebben az iskoláról írtam, feldughatja magának ezt a tanévet. Már bocsánat a kifejezésért.
Ma voltam a tankönyveimért, találkoztam majdnem az egész osztállyal. Szóval nem elég hogy kiderült, egy ezressel többel tartozom a hülye franciakönyvért (amiről teljesen el is felejtkeztem hogy megrendeltük) az odafelé menet majdnem üres táskám 6 kilósra változott még olyanokat is ott találtam akiket nem hogy hét nap múlva évnyitón, de még hét év múlva se szeretnék viszontlátni. Éljen a tankönyvosztás!
Legalább találkoztam a barátaimmal is, elmentünk fagyizni. A legjobb barátnőmmel meg a húgával előrementünk asztalt (esetünkben ez három asztalt jelentett) foglalni mert a többiek még el akartak menni valami könyvet megvenni. Bejelenti hogy már csak fél évig leszünk osztálytársak, felköltöznek Budapestre.
Ismeritek azt az érzést amikor valami olyasmit hallasz amitől egy világ omlik benned össze? Igen, pontosan azt éreztem. Még egy ok hogy utáljam azt a rühes várost.
Megjöttek a többiek, akkor kicsit felejtsük is el hogy egy perce még majdnem elbőgtem magam, mondjuk nem bánom hogy úgy másfél óráig nem erre koncentráltam, jó érzés volt. Meg amúgy is, mi másra lehetne koncentrálni akkor, ha nyolc ember bevonul a város legkisebb papírboltjába azért, mert egyikőjük szeretne egy darab füzetet venni?
Van fél órám a buszig, akkor vegyünk egy üveg vizet. A Tesco parkolóban egy emberke le akarta nyúlni a telefonom, szerencsére nem sikerült neki. Utána otthon, édes otthon! Flóra, mi volt tankönyvosztáson? Megkaptuk a könyveket, mi lett volna? Ne beszélj így apáddal, találkoztál valakivel? Igen, elmentünk páran fagyizni, ennyi.
Mi bajod van? Elmegy a Dia félévkor, az a bajom.
Ma délután rajzoltam, nagyon hosszú idő után. Tiszta grafit a kezem meg az asztal.
Utálom Budapestet.

2012. augusztus 14., kedd

Wasteland


Most of my sweet memories were buried in the sand
The fire and the pain will now be coming to an end
How did you get to save me from this desolate wasteland
In your eyes I see the dawn of brighter days again.

With my tears you washed away the mud stuck on my hands
All the things you're trying to do make me a better man
Now I remember the joy and the taste of candy cane
The innocence of youth and the sound of major scales.

Most of what I used to be had vanished in the waves
The memories of the boy I've been were drowning and you saved them
Now I remember the joy and the meaning of the fate
The color of the truth and the sound of sunny days.

Most of my sweet memories were buried in the sand
The fire and the pain will now be coming to an end
How did you get to save me from this desolate wasteland
In your eyes I see the dawn of brighter days again.

2012. augusztus 9., csütörtök

Your Grammar Sucks

Tudjátok mit utálok nagyon? Azt, ha valaki, akinek módjában állna helyesen írni nem teszi. 6 éves korodtól tanulsz helyesen írni, kamatoztasd egy kicsit ezt a tehetséged a magad érdekében, és azokéban akik el kell hogy olvassák a borzasztó helyesírással írt youtube/facebook kommentedet.




Hosszú videó, de érdemes végignézni hogy milyen kommenteket lehet találni az interneten. Elég elkeserítő, ha engem kérdeztek.

24 nap a nyárból.
Megmondaná valaki hogy ez mikor is történt? Olyan mintha csak tegnap sültünk volna meg évzárón és mentünk fagyizni utána. Most pedig augusztus van. Akármennyire nem tűnik fel legtöbbször, anyának tényleg igaza lehet amikor azt mondja, elrepült az idő.
27.-én tankönyvosztás, szeptember 3.-án évnyitó. Furcsán hangozhat, de én akkor is várom már egy kicsit. Unatkozom már itthon! Legalább ha már tart a tanév, találkozom mindenkivel akit kedvelek a suliban, elkezdődik ismét a humánizé, kezdünk előkészülni szecskaavatóra amikor is VÉGRE mi fogunk szecskáztatni!
És igazság szerint, hiányzik a folytonosság az életemből. A nyári szünet napjai 10-12 óra alvásból, unalmas könyvek olvasásából, számítógépezésből, alig evésből állnak, ami bár jó elfoglaltság egy ideig, viszont nagyon hamar baromi unalmas lesz. Nem azt mondom hogy szeretek 6-7 órákat aludni, stresszelni, viszont nem unatkozom. Úgyhogy come at me, 2012/13-as tanév!