Elegem van. Mindenből. Mindenkiből.
Elegem van abból hogy nincs egy olyan rohadék nap az iskolában amikor mindenki békén hagyna a fenébe és törődne a saját dolgával. Nincs egy olyan nap amikor ne úgy jönnék haza hogy teljesen ki vagyok bukva. És még csak hétfő van.
A nap amúgy jó rövid volt, mivel osztályozó konferencia van és rövidített órák voltak, meg holnap is azok lesznek. Akkor végeztem a 7 órával amikor rendes csöngetés szerint még az 5.-nek sincs vége ami azért nem semmi.
Kémia jó volt - és higgyétek el, én ezt soha nem mondom. De most kifejezetten jó volt. Rajzon kb. semmi, matekon is csak elvoltunk. Irodalmon feleltünk Rómeó és Júliából, 5-öst kaptam. Francián ismét semmi, tesin "játékóra" bemelegítés aztán többieknek röpi. engem, mivel felmentésem van labdajátékokból beküldött a szertárba erősíteni. Mind szép és jó lett volna ha a szertár nem lett volna tele kedves évfolyamtársaimmal akiknél nagyobb idiótákkal szerintem nem találkoztam még (pedig találkoztam már párral) akik halálra szekáltak. Próbáltam nem foglalkozni velük, de az egyikük (akit egyszer akkor is fejbe fogok rúgni, pedig én nem vagyok az az agresszív típus) azt hitte hogy sírok. Megkérdeztem miért hitte ezt, erre "Mert te folyton bőgsz."
EGYSZER látott úgy hogy egy PICIT könnyes volt a szemem (megjegyzem az is azért volt mert ő basztatott aztán odajött "bocsánatot kérni") de én azért mindig bőgök. Természetesen. Egyszer úgyis el fog szakadni a cérna és akkor majd ő fog sírni, erről kezeskedem.
Amúgy utána még volt egy angol aztán egyik osztálytársammal járkáltunk kicsit városban.
Most pedig elmegyek, megnézem legújabb szerzeményem a Bullet in a Bible-t (Green Day, szombaton sikerült beszereznem egy új bakancs kíséretében) és megpróbálok lenyugodni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése